(kettős könyvvitel, "A" változat)
A konyvviteli mérleg (vagyonmérleg) a vállalkozói vagyon számbavételére, megállapítására szolgál. A mérleg egy adott időpontban meglévő vagyoni helyzetnek a számokkal való kifejezése.
A mérleg definícója:
A mérleg a vagyonrészeknek és a tőkének egy meghatározott időpontra vonatkozó szembeállítása, egy olyan kétoldalú kimutatás, amelynek az egyik oldalán az eszközöket (aktivákat), a másik oldalán a forrásokat (passzivákat) találjuk.
Alapösszefüggések a mérlegben:
Az eszközök összértéke megegyezik a források összértékével. Az oldalainak összesen összegét főösszegnek nevezzük, így az előbbiekből következik, hogy a mérleg két főösszege mindig megegyezik egymással. A nyereséget (eszköztöbblet) és a veszteséget (eszközhiány) a források között kell kimutatni. Ez a mérleg szerinti eredmény, ahol a veszteséget negatív előjellel kell szerepeltetni. A vállalkozó számára a mérleg a vagyonrészek bemutatását tartalmazza, mely a vállalkozás valós vagyoni helyzetének megítéléséhez nyújt segítséget.
Az egymást követő évek mérlegeinek számszerűen kell kapcsolódniuk egymáshoz. Ezért a mérleg két időpontra vonatkozó adatokat tartalmaz: az előző év december 31-i es a tárgyév december 31-i adatokat.
A mérleget az éves főkönyvi kivonat adatai alapján készítjük el, magyar nyelven, ezer Ft-ra kerekített összegben.
A mérleg fajtái:
Nyitómérleg (alapitáskor vagy az év elején, január 1.-jével készül)
Zarómérleg (megszűnéskor vagy év végén, december 31.-ével készül)
Évközi mérleg (rendkivüli esetben készül, pl. előtarsasági időszak zárásaként)
A mérleg bizonylatai:
Leltár
Értékelési szabályzatok
Főkönyvi kivonat.
A mérlegtételek sorrendje:
Az eszközoldalon a mobilitás fordított sorrendje (= milyen gyorsan tudom pénzzé tenni), a forrás oldalon a likviditás (= melyik áll legrövidebb időn belül a rendelkezésemre) sorrendje érvényesül.
A mérlegsémák:
1. A klasszikus, kétoldalas szerkezetű mérleg
Ebben a változatban a mérleg bal oldalán találjuk az eszközöket, a jobb oldalon pedig a forrásokat.
A mérlegben a vagyonrészek részletezése az alábbiak szerint történik:
- a mérlegfőcsoportokat - a magyar ABC nagy betűivel (pl. Befektetett eszközök: A),
- a mérlegcsoportokat - római számmal (pl. Immateriális javak: I),
- a mérlegtételeket - arab számmal (pl. vagyonértékű jogok: 3)
jelöljük.
Az arab számmal jelzett tételek (mérlegtételek) összértéke megadja a római számmal jelölt mérlegcsoport értékét. A római számmal jelzett mérlegcsoportok összértéke megadja a magyar ABC nagybetűivel jelzett mérlegfőcsoportok értékét. A mérlegfőcsoportok összértéke pedig az eszközök, források, végeredményben a vagyon értékét adja.
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege
ESZKÖZÖK
FORRÁSOK
A. Befektetett eszközök
D. Saját tőke
I. Immateriális javak
I. Jegyzett tőke
II. Tárgyi eszközök
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
III. Befektetett pénzügyi eszközök
III.Tőketartalék
B. Forgóeszközök
IV. Eredménytartalék
I. Készletek
V. Lekötött tartalék
II. Követelések
VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapírok
VII. Mérleg szerinti eredmény
IV. Pénzeszközök
E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli elhatárolások
F. Kötelezettségek
Eszközök összesen
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
Források összesen
2. A lépcsőzetes szerkezetű mérleg
Ez a mérlegforma egymás alatt mutatja be az eszközöket és a forrásokat. Ritkán használjuk. Az eszközöket hasonló szerkezetben mint a kétoldalas mérleg, a forrásokat pedig lejárat szerint szerepelteti. Érdekessége ennek a mérlegtípusnak, hogy a források összértékét nem számszerűsíti.
Finanszírozási alapelvek, a mérleg adatai alapján:
- Az idegen tőke aránya ne haladja meg a saját tőke kétszeresét.
- A befektetett eszközöket legalább 50%-ban a saját tőke finanszírozza.
- A hosszú távú eszköz befektetéseket lehetőleg hosszú lejáratú források finanszírozzák.
- A forgó eszközök értéke haladja meg a rövid lejáratú kötelezettségek értékét.
- A forgó eszközök tartósan lekötött részét lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák.
A gyorsdiagnózis 7 mutatója:
Likviditási gyorsráta
Stabilitási mutató
Eladósodottsági mutató
Tőkebefektetés hatékonysága (ROI) mutató
Jövedelmezőség mutató
Tőkeforgás mutató
Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató
Likviditási gyorsráta mutató
forgóeszközök - készletek / rövid lejáratú kötelezettségek
(követelések + értékpapírok + pénzeszközök) / rövid lejáratú kötelezettségek
Stabilitási mutató
saját tőke + tartós idegen források / befektetett eszközök + stratégiai készletek
Eladósodottsági mutató
idegen tartós forrás / saját tőke + idegen tartós forrás
A mutatószámok - általában - százalékos értéket adnak, ezért az alább következő képletek eredményét a megfelelő százalékérték meghatározása érdekében szorozzuk meg százzal.
A vállalat vagyoni helyzetére elsősorban a tőkeerősségi mutató alapján lehet következtetni. A szakirodalomban általános vélemény, hogy 35% alatti mutató esetében súlyos gazdálkodási gondok lehetnek. A tőkeerősség alacsony értékét és/vagy csökkenését kedvezőtlennek tekinthetjük, mivel a vállalkozás forrásainak egyre kisebb hányadát képezi saját tőkéje. Az alsó kritikus határnak számító a 30%. Rendkívül fontos mutatója a vállalkozás helyzetének a saját tőke nagysága egyrészt, mert alakulása befolyásolja a vállalkozás jövedelmezőségének megítélését, másrészt ez adja a vállalkozás kötelezettségeinek biztosítékát, harmadrészt pedig jelzi a vállalkozás hitelképességét.
A saját tőkének a mérleg főösszegéhez viszonyított aránya jelenti a tőkeerősséget.
Tőkeerősség = Saját tőke / Összes forrás
A tőkeerősség alacsony értékét és a csökkenését kedvezőtlennek tekinthetjük, mivel a vállalkozás forrásainak egyre kisebb hányadát képezi saját tőkéje, főleg, ha az alsó kritikus határnak számító 30% alá süllyedt, tehát a társaság erősen eladósodott.
A tőkearányos mérleg szerinti eredmény vizsgálata a saját forrásból megvalósult tárgyévi vagyongyarapodás mérését teszi lehetővé.
Tőkearányos mérleg szerinti eredmény A = Mérleg szerinti eredmény / Jegyzett tőke
Tőkearányos mérleg szerinti eredmény B = Mérleg szerinti eredmény / Saját tőke
A vállalkozások megítélése szempontjából a jegyzett tőkének a saját tőkén belüli aránya bír kiemelt jelentőséggel.A saját tőke és a jegyzett tőke arányának vizsgálata a saját tőkének a vállalkozás alapítása óta tartó növekedésének mértékét mutatja, nemcsak a tárgyévi növekményt. Minél nagyobb az arányszám, annál nagyobb a növekmény.
Arányszám = Saját tőke / Jegyzett tőke
A saját és idegen tőke viszonya azt mutatja, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a vállalkozásnál a külső finanszírozás. Minél nagyobb az arányszám, annál nagyobb az idegen tőke igénybe vétele.
Tőkefeszültségi mutató = Idegen tőke / Saját tőke
A befektetett eszközök fedezete mutatószám azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a tartósan lekötött, befektetett eszközeit milyen mértékben tudja tartósan a rendelkezésére álló forrásokból finanszírozni. Általában elvárható a mutató 100 százalék közeli vagy azt meghaladó értéke.
Befektetett eszközök fedezete A = Sajtát tőke / Befektetett eszközök
Befektetett eszközök fedezete B = (Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek) / Befektetett eszközök
Az eszköz igényességi mutató, amit tőke multiplikátornak is neveznek, vagyis az egységnyi saját tőkével finanszírozott eszközérték növekedését mutatja. Minél nagyobb a mutatószám, annál kedvezőtlenebb, mivel a külső, azaz idegen források bevonásának növekedéséből, tehát a tőkeerősség csökkenéséből következik.
Mutatószám = Eszközök összesen / Saját tőke
Eladósodás mértéke = (Eszközök összesen - Aktív időbeli elhatárolások) - Saját tőke
Eladósodottsági mutató = Kötelezettségek értéke / Összes eszköz értéke
Ha szembeállítjuk az összes kötelezettséggel az összes követelést, akkor az úgynevezett kötelezettségfedezeti mutatót kapjuk. Minél magasabb a mutató számértéke, annál kevesebb forrást kell bevonni a kötelezettségek teljesítésébe.
Kötelezettségfedezet = Összes követelés / Összes kötelezettség
A mérleg eszközoldalán bekövetkezett változások a vagyon megjelenési formájában bekövetkezett elmozdulásokat mutatják be, amelyek értékelhetőek a vállalkozás terveihez viszonyítva, valamint a jövőbeni működés és működőképesség szempontjából is.
Ha szembeállítjuk az összes kötelezettséggel az összes követelést, akkor az úgynevezett kötelezettségfedezeti mutatót kapjuk. Minél magasabb a mutató számértéke, annál kevesebb forrást kell bevonni a kötelezettségek teljesítésébe.
Kötelezettségfedezet = Összes követelés / Összes kötelezettség
A hitelelemzésben jelentős szerepe van a likviditás (fizetőképesség) elemzésének. A likviditási mutatók jellemzően az egy éven belül pénzzé tehető eszközök és az egy éven belül esedékessé váló tartozások viszonyát mutatják meg. A likviditási ráta arányának a nemzetközi pénzügyekben felállított követelménye 2:1-hez arány.
Likviditási mutató = Rövid lejáratú kötelezettségek / Forgóeszközök értéke
- ha a mutató értéke 100 %-nál kisebb, fennáll a fizetésképtelenség veszélye
- ha a mutató 100 - 200 %-os értéket mutat, az normálisnak tekinthető
- ha a mutató értéke túl magas, az sem jó, mert a gazdálkodás jövedelmezősége romolhat
Gyorslikviditás = Rövid lejáratú kötelezettségek / (Forgóeszközök - Készletek)
Pénzhányad mutató = (Forgóeszközök - Készletek - Követelések) / Rövid lejáratú kötelezettségek
A vállalkozások vagyoni helyzetének megítéléséhez mindenképp szükséges a mérleg felépítésének, valamint a vagyon változását illetve a vagyonszerkezet változását elemző mutatóknak az ismerete. A mutatószámok segítségével a befektetési, üzleti döntéseinket jobban megalapozhatjuk, például, hogy beszálljunk-e egy vállalkozásba tőkéstársként.
Az adósságszolgálati fedezeti mutató 100%-ot meghaladó aránya kedvező, mert arra utal, hogy az adózott eredmény és az amortizáció képes lefedni a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészletét. A csökkenés viszont kedvezőtlen, mert a fedezet visszaesése a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedéséből származik.
