A számvitelről általában

Miért is van szükség a számvitelre?

A számvitel segítségével tudjuk nyomon követni, számszerűsíteni, hogy egy vállalkozás vagyona miben testesül meg és miből hoztuk létre. Ugyanakkor láthatjuk a pénzügyi helyzetet, annak változásait, és az eredmény (nyereség vagy veszteség) alakulását.

A számviteli (könyvviteli) kimutatások alapján tudjuk esedékes kötelezettséginket teljesíteni a munkavállalók, más gazdasági szervezetek, pénzintézetek és nem utolsósorban az állam felé.

Ezen ismeretek birtokában jó szemmel tudjuk olvasni más vállalkozások számviteli dokumentumait, és felelősen tudunk dönteni arról, hogy létesítsünk e vagy sem üzleti kapcsolatot velük.

Mi a különbség a pénzügyi szemlélet és a számviteli szemlélet között?

A vállalati pénzügyi elemzések középpontjában a vállalat jövedelemtermelő képessége áll, melyet a realizált pénz-áramlásokból vezetnek le. (Cash-flow)

Ezzel szemben a számvitelben kiemelt szerepet kap a gazdasági szereplők közötti teljesítményáramlások nyilvántartása (miután a számvitel feladata a vállalkozás életéről pontos kép kialakítása a külső szereplők számára), így a számvitelnél a pénzforgalmi szemlélettel ellentétben az eredményszemlélet a fontos.

A pénzforgalmi szemlélet szerint a vállalat bevételei és kiadásai abban az esetben számolhatók el, ha azzal együtt pénzmozgás jár, ellenkező esetben nem lehet nyilván tartani a vállalati vagyon változását. (pl. egyszeres könyvvitel)

Az eredményszemlélet szerint a vállalat bevételei és kiadásai abban az esetben tarthatók nyilván, ha azok valamilyen teljesítmény kiegyenlítéssel járnak együtt, függetlenül a pénzügyi rendezéstől.

Már a meghatározásokban is van érezhető különbség. Nem véletlenül fogalmaztam így: számolhatók el, tarthatók nyilván... A számviteli szemléletben bevételként, illetve kiadásként könyvelünk olyan tételeket is, amelyek pénzügyi teljesítése nem, vagy csak részben történt meg, de áru, szolgáltatás, illetve egyéb tárgyi vagy nem tárgyi jellegű egy, vagy kétoldalú teljesítés történt.

A következő fogalmakat kell megismernünk:

Mi a bevétel? Olyan tárgyi, vagy pénzügyi növekedéssel együtt járó folyamat, melynek hatására a vállalat vagyona megnő.

Alkategóriája: Mi az árbevétel? A bevételeknek az a része, amely a vállalat szokásos tevékenysége szerinti értékesítési folyamat által keletkezett.

A különbség: a bevétel csupán „csak” valamilyen növekedést mutat (pl. egy eszköz bevételezése bevételnek számít, de nem árbevételnek).

A hozam/haszon fogalma a köznapi nyelvben összemosódik a nyereség szóval, de a számvitelben a hozam/haszon minden esetben a befektetett teljesítmények és az ellenszolgáltatásként kapott teljesítmények különbségét jelenti.

Ellenkező előjelű fogalom a kiadás, amely valamilyen tárgyi, vagy pénzbeli csökkenéssel járó folyamat, amelynek hatására a vállalat vagyona csökken.

Alkategóriái: a költség és a ráfordítás.

Mi a költség? Olyan kiadás, amely a saját (termelési) teljesítmény eléréséhez felhasznált élő és holtmunkák összege.

Mi a ráfordítás? Egy már megtermelt dolog értékesítéséhez kapcsolódó kiadások összege. Az év végi záráskor minden költség ráfordítássá alakul át.

A főkönyvi kivonat értelmezéséhez nem árt tudni, hogy a költségeket különbözőképpen csoportosíthatjuk:

Összköltség szemlélet alapján

Költségnemek szerint: ez a legelterjedtebb, fajtánként gyűjtik a költségeket. Ilyenek lehetnek pl. anyagköltség, munkabér, járulék, értékcsökkenési leírás.

Forgalmi költség szemlélet alapján

Költséghelyek szerint: a felmerülési helyük szerint csoportosítja a költségeket. Pl. termelési költségek, igazgatási költségek, értékesítési költségek stb.

Elszámolhatóság szerint: ha egy adott előállítási folyamathoz hozzárendelhető, akkor közvetlen költségnek minősül, ha nem, akkor közvetett költségnek.

A   V Á L L A L A T I   V A G Y O N   C S O P O R T O S Í T Á S A
Eszközök	Források
A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolás	D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolás

Könyvviteli alapismeretek

A könyvviteltechnika lényege

Egy gazdasági év során számtalan gazdasági esemény történik a vállalkozás életében. Ezek közös jellemzője, hogy hatással vannak a vállalkozás vagyonára, annak összetételére (egyszerű gazdasági események) valamint a vállalkozás eredmény állapotára is (összetett gazdasági események). Ezek a gazdasági események nem csak megtörténnek, hanem ezeket ún. bizonylatokon rögzítik is. A bizonylatokon rögzítésre kerülnek a gazdasági esemény leírásán túl mennyiségi, értékbeli és egyéb adatok. Ezek a bizonylatok jelentik a könyvviteltechnika alapját. Ezért is fogalmazható meg a könyvelés alapszabálya úgy, hogy: könyvelni csak megfelelően kiállított hiteles bizonylat alapján szabad.

Egyszerű és összetett gazdasági események

Egyszerű gazdasági események

Azokat a gazdasági eseményeket, amelyek csak a vállalkozás vagyonában okoznak változást, egyszerű gazdasági eseményeknek nevezzük.

Az egyszerű gazdasági események négy csoportja a következő:

1. Az egyik eszközfajta értéke nő egy másiké csökken: E + E -

pl. a vállalkozás 100 egység készpénzért anyagot vásárol.

A készpénzkészlet értéke csökken, az anyagkészlet értéke nő 100-al.

Ezekben a gazdasági eseményekben a vagyon összértéke nem változik, csak a vagyon - az eszközök - összetétele.

2. Az egyik forrásfajta értéke nő, a másiké csökken. F + F -

pl. A szállítóinkkal szemben fennálló 500 egységnyi tartozásunkat (kötelezettségünket) hitelből fizetjük ki.

A rövid lejáratú kötelezettségünk értéke csökken (mert kifizettük), de a hiteltartozásunk nő.

Ebben a gazdasági eseményben a vagyon összértéke (a mérleg főösszeg) nem változik meg, csak a vagyon - a források - összetétele.

3. Az eszközök összértéke nő, ugyanakkor a források értéke is nő. E + F +

pl. A vállalkozás 200 egység hitelt vesz fel.

A bankszámlánkon a pénzmennyiség 200-al nő, ugyanakkor a kötelezettségeink értéke is 200-al nő.

Ebben a gazdasági eseményben - ellentétben az előző kettővel - az összvagyon értéke megváltozik, a gazdasági esemény értékével nő.

4. Az eszközök összértéke csökken, a források összértéke is csökken. E - F -

pl. A 3. pontban felvett hitel első 20 egységnyi tőketörlesztését bankból kifizetjük.

A bankszámlánkon a pénzkészlet 20-al csökken, ugyanakkor a kötelezettségünk is 20-al csökken.

Ebben a gazdasági eseményben az összvagyon értéke csökken.

Azok a gazdasági események, amelyek csak a vállalkozás vagyonában - mérlegében - okoznak értékbeli változást a fenti négy gazdasági eseménytípus valamelyikébe besorolhatóak.

Összetett gazdasági események

Az egyszerű gazdasági eseményekkel ellentétben az összetett gazdasági események már vagy az eszköz, vagy a forrás tételek mellett a vállalkozás eredményét is befolyásolják.

Míg a vagyonállapot változása kétféleképpen történhet:

az eszközök értéke változik (nő, vagy csökken)

a források értéke változik (nő, vagy csökken)

Addig az eredményállapot változásait három tényező befolyásolja:

a bevétel változik (nő, vagy csökken)

a költség változik (nő, vagy csökken)

a ráfordítás változik (nő, vagy csökken)

A fentiekből következik, hogy az összetett gazdasági esemény nem írható le négyféle változatban. Az összes lehetséges változatból (12 db) csak két példa:

Például:

1. Vállalkozásunk 100 egység értékű készletet felhasznál.

Az eszközök (anyagkészlet) értéke csökken, a költségek értéke nő. A költség növekedése az eredményt csökkenti. E - K + → Er -

2. A számlavezető bank 5 egység bankköltséget számol fel, és erről a bankszámla kivonattal tájékoztatta cégünket. A pénzkészlet értéke csökken, a költség nő, az eredmény csökken. E – K+ → Er -

Bevezetés a kettős könyvvitel alapjaiba

A gazdasági események tárgyalásakor láthattuk, hogy azok a vállalkozás vagyoni vagy eredményállapotát módosítják. Év közben minden egyes gazdasági esemény megtörténte után új mérleget/eredménykimutatást kellene készíteni, hogy az aktuális és valós helyzet rögzítésre kerüljön. Ezt a kényelmetlenséget takarítják meg nekünk a könyvviteli számlák.

Ha minden vagyonrészhez és eredmény-összetevőhöz egy számlát rendelünk akkor év közben a gazdasági események értékbeli hatásait ezeken a számlákon könyvelhetjük. Év végén ezeknek a számláknak a segítségével elkészíthetjük a vállalkozás beszámolóját. Természetesen, mint minden az életben, ez sem ilyen egyszerűen zajlik.

A könyvviteli számlákat számlaszámokkal jelöljük és foglaljuk rendszerbe, a számviteli törvényben meghatározott egységes számlakeret előírása alapján.

Az egységes számlakeret a vagyon-, költség- és eredményszámlákat a következők szerint rendszerezi:

Számla-osztály	A számlaosztály elnevezése	A számlák jellege	Kapcsolat a beszámolóhoz
1	Befektetett eszközök	Eszközszámlák	Mérleg
2	Készletek	Eszközszámlák	Mérleg
3	Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások	Eszközszámlák	Mérleg
4	Források	Forrásszámlák	Mérleg
5	Költség nemek	Költségszámlák	Eredménykimutatás
6	Költséghelyek, általános költségek	Költségszámlák	Eredménykimutatás
7	A tevékenységek költségei	Költségszámlák	Eredménykimutatás
8	Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások	Eredményszámlák	Eredménykimutatás
9	Bevételek	Eredményszámlák	Eredménykimutatás
0	Nyilvántartási számlák	Technikai számlák

Az 1-4 számlaosztályokból tehát a mérleg, míg az 5-9-es számlaosztályokból az eredménykimutatás készíthető el.

A 6-7-es számlaosztály vezetése nem kötelező, de a forgalmi költség típusú eredménykimutatás választása esetén a módszer sajátosságai miatt használni kell. A forgalmi költség típusú beszámolót a termelő vállalatoknak célszerű használni.

A 0-ás számlaosztály nem „igazi” számlákat tartalmaz, hanem technikai jellegű elszámolásokra nyújt lehetőséget. Az itt nyilvántartott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. Ebben a számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függő, vagy jövőbeni kötelezettségek/követelések, külön kiemelve a határidős, az opciós és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt.

A számlaosztályok tovább bonthatók - lehetőséget nyújtva az egyes vagyon és eredményrészek teljes részletességű bemutatására pl.:

4. számlaosztály

46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

463. Költségvetéssel elszámolandó adók

46311. Külön fel nem sorolt kötelezettségek elszámolása

Könyvelés a mérleg és eredményszámlákon

A kettős könyvvitelben a gazdasági események rögzítése főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számla (könyvviteli számla) egy kétoldalú kimutatás ahol a számla egyik oldalára a számla értékének növekedését a másik oldalára a számla értékének csökkenését könyveljük.

A könyvviteltechnika tanulásakor a részletes könyvviteli számlát az ún. számlavázzal helyettesítjük, amely csak a leglényegesebb információkat tartalmazza, az alábbiak szerint:

T Számlaszám,	elnevezés  K

T 384.	Elszámolási betétszámla K
NYE 2500 E Ft

Jelentése: A bankszámlánkon évkezdéskor 2.500.000.-Ft található.

A bal oldalon látható „T” betű a „Tartozik” szó, a jobb oldalán látható „K” betű a „Követel” szó rövidítése. Az elnevezések csak a számla oldalainak megkülönböztetésére szolgának. Könnyebben megérthetjük, ha a Tartozik-ot csak egyszerűen Bal-nak a Követelt pedig Jobb-nak tekintjük. A könyvviteli szlengben a könyvviteli számlavázakat „akasztófának” szokták nevezni.

A könyvviteli számlákon:

- nyitóértékek,

- növekedések,

- csökkenések és

- záró értékek (rendezés) szerepelnek.

Az egyes mérleg és eredményszámlákon az alábbi könyvelési szabályokat kell betartani.

T	Eszközszámlák K
Nyitó érték Növekedések	Csökkenések
Záró érték

T	Forrásszámlák K
Csökkenések	Nyitó érték Növekedések
	Záró érték

Az eszköz és forrásszámlák záró egyenlegeit év végén a mérleg megfelelő soraiba írjuk be.

T	Költség/ráfordítás K
Növekedések	Csökkenések
Rendezés

  

T	Bevételi számlák K
Csökkenések	Növekedések
	Rendezés

Mivel a költség, ráfordítás, illetve bevétel számlák az adott évi eredményre ható gazdasági eseményeket tartalmazzák, így nyitó értékük és záró egyenlegük sincs, mert év végén az eredmény levezetés során átvezetésre kerülnek, növelve vagy csökkentve a vállalkozás vagyonát. Az eredményszámlákat év végén az eredménykimutatás megfelelő soraiba írjuk be.

Egy kis könyvviteltechnikai játék:

Egy rövid vázlat erejéig vizsgáljuk meg, hogy milyen technikával történik a gazdasági események rögzítése - a tulajdonképpeni könyvelés.

Induljunk ki egy nagyon egyszerű mérlegből, nyissuk meg a számlákat és könyveljünk le néhány gazdasági eseményt. Egy vállalkozás év végi zárómérlege:

Megnevezés	Záró érték	Megnevezés	Záró érték
A. Befektetett eszközök	1000	D. Saját tőke	3800
II. Tárgyi eszközök	1000	I. Jegyzett tőke	3800
B. Forgóeszközök	4000
I. Készletek	1600	F. Kötelezettségek	1200
IV. Pénzeszközök	2400	III. Rövid lejáratú kötelezettségek	1200
1. Pénztár	800	1. Szállítók	1200
2. Bank	1600
ESZKÖZÖK	5000	FORRÁSOK	5000

A számlákat a zárómérleg adatainak megfelelően megnyitjuk. A mérlegszámlák megnyitása után a számlák a következő képet mutatják:

T 13.	Tárgyi eszközök K
NYE 1000

T 2.	Készletek           K
NYE 1600

T 411.	Jegyzett tőke      K
	NYE 3800

T 454.	Szállítók             K
	NYE 1200

T 381.	Pénztár              K
NYE 800

T 384.	Bank                 K
NYE 1600

T 5	Költségnemek   K

T 8	Ráfordítások     K

T 9	Bevételek         K

A költség és eredményszámlák „üresen”, egyenleg nélkül állnak a gazdasági év elején.

Könyveljük le a következőket:

1. Pénztárba felvettünk 400 egységnyi pénzt a vállalkozás bankszámlájáról. A banki terhelési értesítő (bizonylat) megérkezett. A gazdasági esemény (pénzfelvétel bankból pénztárba) hatására mi történik?

Csökken a pénzkészlet a bankban 400-al.

Nő a pénzkészlet a pénztárban 400-al.

A számlakijelölés - kontírozás - során megállapíthatjuk, hogy melyik számlákon okoz értékben változást a gazdasági esemény és milyen irányban (növekedés, csökkenés).

A gazdasági esemény kontírozása: T 381 – K 384 [400]

(Azaz: könyvelj a 381-es Pénztár számla T (tartozik) azaz növekedés oldalára 400-at - ugyanakkor a 384-es bankszámla K (követel), azaz csökkenés oldalára is 400-at.)

Így a 381-es és a 384-es számlák már a következő képet mutatják:

T 381.	Pénztár    K
NYE 800
400
E1200

 

T 384.	Bank       K
NYE 1600	400
E1200

Láthatjuk, hogy a valósággal összhangban a pénztárunkban 1.200 egység, a bankunkban pedig szintén 1.200 egység pénz található.

Fizessük ki a bankunkból a szállítókkal szemben fennálló 1.200 egységnyi kötelezettségünket. 

A kontírozás: T 454 – K 384 [1.200]

A második gazdasági esemény lekönyvelése után a „szállítók” és a bankszámla a következő képet mutatja:

T 454.	Szállítók      K
	NYE 1200
1200
	E 0

T 384.	Bank           K
NYE 1600	400
E1200
	1200
E 0

A számlák egyenlege megmutatja, hogy már nincs kötelezettség a szállító felé, és azt is láthatjuk, hogy a bankszámlánkról elfogyott a pénz. Az utóbbi információ azért fontos, mert azt sugallja, hogy sürgősen értékesíteni kell valamit, vagy a pénztárból kell pénzt betenni, esetleg hitelt kell felvenni stb.

Ez a kis „játék” megmutatta, hogy egy egyszerű gazdasági esemény legalább két számlán okoz ugyanakkora pénzértékű változást, az egyik számla T, a másik számla K oldalán. Az összetett gazdasági eseményben kettőnél több számla is érintett lesz pl. ha értékesítéskor az Áfa könyvelése is megtörténik.

A számlákon történő (számlasoros) könyveléssel párhuzamosan egy másik dokumentumban is (könyvelési napló) rögzítésre kerül a gazdasági esemény - szigorú időrendben (idősoros könyvelés).

Az egyidejű számlasoros és idősoros könyvelés miatt nevezik ezt a könyvelési szisztémát kettős könyvvitelnek. 
 

Egy gazdasági év a számvitel nyelvén 

Egy gazdasági év során a vállalkozások számviteli munkája a következő szakaszokra bontható:

1. Az előző évi mérlegből a vagyonszámlák megnyitása. (Az eredményszámlák nyitóegyenleg nélkül kerülnek „megnyitásra”.)

2. Könyvelés gazdasági események alapján a mérleg és eredményszámlákon.

számlasoros könyvelés (számlákon)

idősoros könyvelés (napló)

3. A gazdasági év végén a főkönyvi számlák zárása, a beszámoló elkészítése.

- főkönyvi számlák összesítő kimutatása (főkönyvi kivonat)

- leltározás

- az eredmény meghatározása

- a beszámoló elkészítése.