(kettős könyvvitel esetén)
Néhány szó bevezetőül: A 2000. évi C. számú "Számviteli" törvény szabályozza hazánkban a könyvvezetést. A történelemben az 1400-as évek második felében kezdték alkalmazni a kettős könyvvitelt az olasz merkantilisták. A kettős könyvelés atyjának Luca Pacioli-t nevezik meg.
Vannak alapelvek, amelyet a törvény erejénél fogva muszáj betartani a könyvvezetés során, ezek a következők:
1. Teljesség elve szerint minden olyan gazdasági eseményt jegyezni kell a könyvelés során, amely megváltoztatja a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait) vagy eredményét és tudomást szereztek róla a mérleg elkészülte előtt.
2. A valódiság elve azt biztosítja, hogy a könyvelés adatai létezzenek a valóságban is, ellenőrizhessék és megállapíthassák meglétüket az illetékes kívülállók is.
3. Az óvatosság elve röviden annyit tesz, hogy a könyvelésben nem lehet "hasraütésszerűen" a bizonytalan bevételeket és kiadásokat elszámolni. Az adott évben úgy állapítják meg az eredményt a könyvelés alapján, hogy az értékvesztést elszámolják és céltartalékot halmoz fel a vállalat arra az esetre, ha előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség lépne fel. A könyvelés során minden értékvesztést és értékcsökkenést el kell számolni, akkor is, ha a tárgyév eredménye nyereséges és akkor is, ha veszteséges.
4. Az összemérés elve kimondja: a könyvelésben egy meghatározott időintervallum bevételeit és kiadásait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vásárló mikor fizeti azt ki. A bevételeket és a költségeket azokhoz az évekhez kell a könyvelésben szerepeltetni, amikor gazdaságilag felmerültek.
5. A tartalom elsődleges a formával szemben, vagyis könyveléskor nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése), hanem a tényleges gazdasági tartalma a mértékadó az elszámolás tekintetében.
6. Az egyedi értékelés alapelve általános a könyvelésben, tehát ez alól kivételt képezhet néhány speciális eset. Ezen alapelv azt mondja ki, hogy az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell meghatározni a könyvelés és a beszámoló elkészítése során és a nyilvántartásokban is egyenként kell értékelni. Ha bizonyos eszközök azonos paraméterekkel rendelkeznek, de különböző időpontban szerezték be, csoportosan is nyilvántarthatóak a könyvelésben.
7. A bruttó elszámolás elve arról szól, hogy a kiadásokat és a bevételeket, valamint a követeléseket és kötelezettségeket nem számolhatja el a cég egymással szemben úgy, hogy csak a különbözetüket rögzíti a könyvelésben.
8. Az időbeli elhatárolás alapelve szerint a több évre vonatkozó gazdasági események hatását a könyvelésben időszakonként szétbontva kell megjeleníteni az éves beszámolókban, és az egyszerűsített éves beszámolókban. Ezeket az adott időszak jövedelmei és költségei között arányosan kell elszámolni az elszámolási időszakok szerint a könyvelésben.
9. A lényegesség elve szerint az az információ tekinthető lényegesnek a könyvelés szempontjából, amely érdemi hatással van az adatokat kezelő személy döntésére. Ezen információk elhagyása vagy téves közlése befolyásolja a könyvelés és a beszámolók adatait és az ezeket felhasználó szervezet határozatait.
10. A költség és haszon összevetésének elve belátja, hogy arányosság van az információ hasznavehetősége és az előállításához szükséges (anyagi) energiaráfordítás mértéke között. Ezeknek mindig arányban kell állniuk egymással a könyvelésben és beszámolókban is.
11. A világosság elve, hogy a könyvelés és a beszámoló áttekinthető, megérthető és jól strukturált, a törvény szerinti elrendezésű legyen.
12. A folytonosság elve kimondja, hogy az egymást követő (naptári) üzleti évek nyitómérleg adatainak következniük kell egymásból a könyvelésben, tehát meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg adataival. Csak a törvényben megszabott szabályok alapján változhat a könyvelésben az eredmény, illetve a források és eszközök értéke.
13. A következetesség alapelve arra irányul, hogy a könyvvezetés módszere és formája biztosítsa az változatlanságot és összevethetőséget. Vagyis mindent, ami változást jelent az előző év könyvvezetéséhet képest a beszámoló kiegészítő mellékletében (szöveges magyarázatában) be kell mutatni.
A számlaosztályok 0-9-ig:
1.-2.-3.-4. Mérlegszámlák (ezek segítségével lehet összeállítani a mérleget)
1.-2.-3. Eszközök
1.számlaosztály: befektetett eszközöket nyilvántartó számlák (immateriális javak; tárgyi eszközök; ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok; műszaki berendezések, gépek, járművek; egyéb berendezések, felszerelések, járművek; tenyészállatok, beruházások, felújítások; befektetett pénzügyi eszközök; tulajdoni részesedést jelentő befektetések; tartósan adott kölcsönök).
2.számlaosztály: készleteket tartalmazza. A számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. (anyagok; befejezetlen termelés és félkész termékek; növendék-, hízó- és egyéb állatok; késztermékek; kereskedelmi áruk; közvetített szolgáltatások; betétdíjas göngyölegek).
3.számlaosztály: követeléseket, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. (követelések áruszállításból és szolgáltatásból; követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben; váltókövetelések; adott előlegek; egyéb követelések; értékpapírok; pénzeszközök; aktívidőbeli elhatárolások).
4. Források
4.számlaosztály: forrásokat (passzívákat) tartalmazza. A számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. (saját tőke; céltartalékok; hátrasorolt kötelezettségek; hosszúlejáratú kötelezettségek; rövid lejáratú kötelezettségek; passzív időbeli elhatárolások; évi mérlegszámlák).
5.-6.-7. Költségszámlák
5-ös számlaosztály: Költségnemek (költségeket költségnemek szerint csoportosítja)
5.számlaosztály: költségeket költségnemek szerint tartja nyilván (anyagköltség; igénybe vett szolgáltatások költségei; egyéb szolgáltatások költségei; bérköltség; személyi jellegű egyéb kifizetések; bérjárulékok; értékcsökkenési leírás; aktivált saját teljesítmények értéke; költségnem átvezetési számla).
6-os számlaosztály: Költséghely, általános költséges
7-es számlaosztály: Költségviselő
(6-7-es számlák vezetése nem kötelező, a gazdálkodó döntése, hogy alkalmazza-e, az önköltségszámításhoz nyújt segítséget, s a vezetői információs rendszert segíti, főleg termékelőállító vállalatoknál érdemes laklamazni)
6.számlaosztály: költséghelyek, általános költségek. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámolását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását. (üzemi költségek; javító- karbantartó üzemek költségei; szolgáltatást végző üzemek költségei; gépköltség; üzemi irányítás általános költségei; értékesítési, forgalmazási költségek; elkülönített egyéb általános költségek; költséghelyek költségeinek átvezetése).
7.számlaosztály. költségviselők szerint (tevékenységek költségei; termelés költségei; szolgáltatás költségei; költséghelyek termelési költségei; forgalombahozatal költségei; tevékenységek költségeinek elszámolása).
8.-9. Eredményszámlák (Eredményelszámoló számlák)
8-as számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
8.számlaosztály: értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítása (anyagjellegű ráfordítások; személyi jellegű ráfordítások; értékcsökkenési leírás; belföldi értékesítés közvetlen költségei; export értékesítés közvetlen költségei; értékesítés közvetett költségei; egyéb ráfordítások; pénzügyi műveletek ráfordításai; pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai; rendkívüli ráfordítás; nyereséget terhelő adók).
9-es számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek
9.számlaosztály: értékesítés árbevétele és bevételek (belföldi értékesítés nettó árbevétele; export értékesítés nettó árbevétele; egyéb bevételek; pénzügyi műveletek bevételei; rendkívüli bevételek).
0-as számlaosztály: Nyilvántartási számlák (sem a mérleget, sem az eredményt nem érinti)
0.számlaosztály: nyilvántartási számlákat tartalmaz.
Aktív és Passzív számlák (eszközök és források) jellemzői, könyvelésük:
A vagyont két fő szempont szerint csoportosítjuk:
* Eszközök: a vagyon fizikai megjelenési formája, pl. eszközök, áru, pénz, követelés
* Források: a vállalkozás eszközeinek származása, eredete, pl. kapott tőke, hitel
Az eszközök és a források között számszerű összefüggés van, az eszközök együttes értéke minden gazdasági művelet után megegyezik a források együttes értékével.
A főkönyvi kivonat általános jellemzői:
Az Eszközök és a Források a mérlegszámlák, együttes értékük egyezőségéből az következik, hogy:
Az 1.-3. számlaosztályok főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Tartozik oldalon a növekedéseket, a Követel oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Tartozik kell legyen. Természetesen vannak kivételek, pl. az 1. számlaosztályban az értékcsökkenés számlák, vagy a 3. számlaosztályban a készletekre kapott előlegek.
A 4. számlaosztály főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Követel oldalon a növekedéseket, a Tartozik oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Követel kell legyen. Természetesen vannak kivételek, pl. a készletekre adott előlegek esetében.
Az olyan főkönyvi számlák esetén, amelyek nem az elvárás szerinti egyenleget mutatják, valami különös okot kell keresni, hogy mi okozhatja az eltérést. Ilyen lehet például, ha a Vevő főkönyvi számla egyenlege Követel, mert a partner több pénzt utalt, mint amekkora összegről a számla szólt, és a különbözetet még nem utaltuk neki vissza. Vagy például abban az esetben, ha az előző évek eredménye összességében veszteség, az Eredménytartalék főkönyvi számla Tartozik egyenleget mutat. (Természetesen, azt tekintjük alapesetnek, hogy a vállalkozás nyereséges.)
A főkönyvi számlákon (a Vevőket és a Szállítókat kivéve, amelyek a számlák tényleges összege szerint van nyilvántartva) az általános áfa-szabályok szerinti adózó vállalkozások esetében mindig a áfa nélküli érték található.
Részletesebben az egyes számlaosztályokról, a leggyakoribb számlacsoportokat kiemelve:
Az 1.-es Befektetett eszközök számlaosztályban azokat az eszközöket tartjuk nyilván, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozást. Igaz, hogy például egy csavarhúzót is - jobb esetben - több, mint egy évig használunk, de könnyen "meghibásodhat", elveszhet stb. ezért inkább olyan "tartós" eszközökre kell gondolni, mint egy épület, egy gépkocsi, egy több éves lejáratú államkötvény, vagy egy másik vállalkozásban szerzett üzletrész.
A számlaosztály főcsoportjai - általánosan - a vállalkozás eszközeinek könyv szerinti értékét mutatják. A könyv szerinti érték a beszerzési ár és a törvény szerint elszámolható szokásos vagy rendkívüli (például elemi kár miatti) értékcsökkenés különbözete. Például: A 11.-es Immateriális javak főcsoport 111-118. főkönyvi számláin az eszközök beszerzési értékét, míg a 119-es főkönyvi számlán ugyan ezen eszközök értékcsökkenését tartjuk nyilván. Ebből következően a 11.-es főcsoport számla Egyenlege az Immateriális javaink könyv szerinti értékét mutatja. Jól látható, hogy mennyiért vásároltuk őket (111.-118. számlák), és mennyi ideje használjuk (119. számla). Minél nagyobb összeg szerepel a 119-es számlán, annál régebb óta szolgálja az eszköz a vállalkozást. Ha a törvények szerinti "kihordási idő" már lejárt, a 111.-118. és a 119.-es számlák egyforma összege miatt a 11.-es főcsoport számla Egyenlege nulla, vagyis az eszközeink már "leíródtak nullára". Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy tönkre is mentek, hanem csak azt, hogy értékcsökkenés címén több költséget nem számolhatunk el velük kapcsolatban. (A maradványérték bővebb magyarázatot igényelne, ezért ezt most nullának vesszük.)
A 2.-es Készletek számlaosztály számláin tartjuk nyilván a vállalkozás anyag- és árukészleteit.
A számlaosztály számláinak Tartozik oldalára a beszerzési ár összegét (amely nem minden esetben a termék áfa nélküli számlázott értéke), a Követel oldalára pedig az ebből a készletből történt, akár a rendes üzletmenet, akár egy meghibásodás miatt történő "felhasználás" értékét könyveljük. A főcsoport számlák Egyenlege a vállalkozás aktuális raktárkészletét mutatja. (Itt is van néhány kivétel, de ezek inkább a termelő vállalatokra jellemzők, így inkább most nem beszélek róla.)
A 3.-as Pénzeszközök számlaosztály már a megnevezésében is elég egyértelmű. Ennek a számlaosztálynak a főkönyvi számláin tartjuk nyilván a vállalkozás pénzét vagy pénzre irányuló követeléseit.
A 31.-36. főcsoport a partnerek által is elismert Követeléseinket mutatja. Főkönyvi számláinak Tartozik oldalára az "elvárásaink" kerülnek (például a vevő felé kiállított számla összege, mert arra számítunk, hogy azt teljes összegben megfizeti, vagyis "elvárjuk", hogy pénzt kapunk majd), a Követel oldalra pedig a ténylegesen befolyt pénzösszegeket könyveljük. Minél nagyobb a 31. főcsoport Tartozik egyenlege, annál több pénzünket nem kaptuk meg.
A 38. főcsoport a Pénzeszközökről ad számot. Láthatjuk a pénztárak és a bankszámlák aktuális egyenlegét. A 389. Átvezetési számlák-at könyveléstechnikai számláknak nevezzük, mert az egyes pénzmozgások időbeli lekezelését szolgálják. Például egy ATM készpénzfelvét a bankbizonylaton csak napokkal később jelenik meg, míg a törvény értelmében már aznap be kell kerüljön a pénztári nyilvántartásba. A 389. számlacsoport Egyenlege az éppen "úton lévő" pénzösszegeket mutatja.
A 39. Aktív időbeli elhatárolások főcsoport 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása főkönyvi számláin a még nem esedékes, de a jelenlegi évet érintő bevételek ellenértékének összege jelenik meg. Például akkor használjuk, ha csak januárban számlázzuk ki a decemberi bérleti díjat, akkor ennek a Vevőtől várt ellenértékét ide kell könyvelni, az árbevételét pedig a 9. számlaosztályba. A 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon könyveljük azokat a kiadásokat, amelyeket már pénzügyileg rendeztünk, de majd csak a következő év költségei között kell velük számolni. Klasszikusan ilyen költség a december végén kifizetett következő évi szaklap előfizetési díja.
A 4.-es Források számlaosztály azt mutatja, hogy honnan volt/van/lesz pénzünk a vállalkozáshoz.
A 41.-es Saját tőke főcsoportban tartjuk nyilván a vállalkozás saját forrásait. A 419. Mérleg szerinti eremény számlának csak év végén szabad Egyenlegének lenni, mert minden megnyitott évben az első lépés, hogy áthelyezzük a 413. Eredménytartalék számlacsoportba, amelynek Egyenlege a működés éveinek során át felhalmazott eredményt, Tartozik oldalon a veszteséget, Követel oldalon a nyererséget mutatja. A saját tőke nagyságára - a hitelezők védelme érdekében - számos előírás vonatkozik. A 41. főcsoport Egyenlege nem lehet kisebb 2 egymást követő évben, mint törzstőke összege, de egyik év végén sem csökkenhet "büntetlenül" a törzstőke 50%-a alá.
A 44. Hossszú lejáratú kötelezettség főcsoport számláin tartjuk nyilván a vállalkozás olyan forrásait, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen - általában a vállalkozás által felvett hitellel összefüggő - szerződésen alapulnak, és teljesítésük (visszafizetésük) csak több, mint egy év múlva lesz esedékes.
A 43. Hártasorolt kötelezettségek főcsoport esetében az esedékesség minimum öt év, de mindenképpen az összes többi kötelezettség teljesítése után kell majd megfizetni, vagy - ha már nem telik rá a vállalkozásnak - a hitel nyújtója tudomásul veszi, hogy talán nem is kapja vissza.
A 45. Rövid lejáratú kötelezettségek között az egy éven belül esedékes tartozásokat tartjuk nyilván. Ezen belül a 451. Rövid lejáratú kölcsönök, és a 452. Rövid lejáratú hitelek között csak a hitelnyújtó személye a különbség. Hitelt a pénzinzétezek nyújtanak, kölcsönt pedig - egyszerűen mondva - mindenki más. A számlák Egyenlege a még fennálló hitel- és kölcsön tartozások összegét mutatja. (Itt is létezik speciális eset, - például egy hosszú lejáratú baruházási hitel esetén -, de erre most nem térnék ki.) A 454.-455. Szállítók főkönyvi számlák Követel oldalára könyveljük a beérkező számlák összegét, a Tartozik oldalára pedig a kifizetéseket. A számlák Egyenlege mutatja a szállítói tartozásainkat. Általában partnerekre lebontva vezetjük a nyilvántartást, - erre az előírások miatt van szükség -, hogy a hitelezők személye is egyben tudható legyen, de ez nem nyilvános adat, vagyis például egy banki hiteligénylés alkalmával nyugodtan adhatunk olyan főkönyvi kivonatot, amelyben a szállítók csak összességükben jelennek meg.
A 46. Elszámolások a költségvetéssel főcsoportban tartjuk nyilván a különböző adókat. Természetesen itt is a Követel oldalra könyveljük az előírásokat (mit kellene fizetni) és a Tartozik oldalra a befizetéseket. A számlák Egyenlege az aktuális tartozást vagy túlfizetést mutatja.
A 47. Különféle egyéb kötelezettségek főcsoport a neve szerint is egy "vegyes" nyilvántartás. A 471. Jövedelemelszámolási számlától, a máshova be nem sorolható Rövid lejáratú egyéb kötelezettség számláig mindenféle kötelezettséget magában foglal. Az általános szabály itt is érvényes: a Követel oldalra a kötelezettségeket, előírásokat, a Tartozik oldalra a pénzügyi teljesítést könyveljük, a számlák Egyenlege pedig a mindenkori tartozást/túlfizetést mutatja.
A 48. Passzív időbeli elhatárolások főcsoport 481.-es Bevételek passzív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon pedig jellemzően a már befolyt, de majd csak a következő év(ek)et érintő bevételek jelennek meg. Ilyen lehet például a decemberben kiszámlázott január havi bérleti díj. A 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon olyan költségeket tartunk nyilván, amelyekre még pénzkifizetést nem teljesítettünk, de a jelenlegi év eredményét fogják majd csökkenteni. Klasszikusan ilyen költség a decemberi telefonszámla, ha azt majd csak valamikor januárban fogjuk megkapni.
Térjünk át az eredménykimutatás számláira:
Az 5.-8. számlaosztályok főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Tartozik oldalon a növekedéseket, a Követel oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Tartozik kell legyen. Követel oldalon csak kivételes esetben lehetnek tételek. Például visszáru esetén, de ma már ezeket a tételeket inkább mínusz előjellel visszük fel, nem fordított könyvelési tételként.
A 9. számlaosztály főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Követel oldalon a növekedéseket, a Tartozik oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Követel kell legyen. Vannak kivételek, például az exportbevételhez kapcsolódó fuvarköltség, és egyes különleges adózási módok (használcikk kereskedelem, utaztatás, stb.) esetén az árbevétel számla Tartozik oldalán mutatkozik meg az elért árrés áfája.
A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg a ráfordítások egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatják. Ezek alapján a számvitelben minden költség az eredménykimutatás összeállításakor ráfordítássá alakul át, és ott számolható el. (Ez a főkönyvi kivonatban nagyon ritkán, az év teljes lezárása után látható.)
Részletesebben:
Az 5. Költségnemek számlaosztály "magáért" beszél. Az illetékes szervek által ajánlott séma szerint is elég részletes az alábontása főcsoportokra és főkönyvi számlákra. Ezen kívül a legtöbb könyvelő még további részletezést is használ, természetesen a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve. Mondjuk, ha valaki több féle, a költségei jelentős részét kitevő bérleti díjat fizet, és azt szeretné fajtánkénti lebontásban látni, annak külön főkönyvi számra könyveljük például az ingatlan, a jármű illetve a szerszámgépek, stb. bérleti díját.
A 8. Egyéb ráfordítások számlaosztály 81-85. főcsoportjait csak az évzáráskor használjuk, a főkönyvi zárás után magában foglalja az 5. számlaosztályt.
A 86. Egyéb ráfordítások között azokat a kiadásokat könyveljük, amelyekre az üzletvitel nincs igazán hatással, de az eredményességet rontják. Ilyenek az adók egyes fajtái, a bírságok, a kerekítési különbözetek (például az 1, 2 Ft-os pénzérmék bevonása miatti kerekítések).
A 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai között találhatók a például a hitelek, kölcsönök kamatai, valamint a deviza és valuta árfolyam igadozásának veszteségei.
A 88. Rendkívüli ráfordítások főcsoportban találhatók például az ingyenesen átadott eszközök, vagy a megszűnt részesedések.
A 89. Nyereséget terhelő adók főcsoport jelenleg csak egy főkönyvi számlát tartalmaz, a 891. Tárgyévi társasági adó kötelezettségét, de 2009-ben még itt számoltunk a társaságokat terhelő különadóval is.
A 9. Bevételek és árbevételek számlaosztály két fő csoportja közötti különbség, hogy minden tárgyi, vagy pénzügyi növekedéssel együtt járó folyamat, melynek hatására a vállalat vagyona megnő bevétel, de ebből csak az a rész árbevétel, amely a vállalat szokásos tevékenysége szerinti értékesítési folyamata által keletkezett. A 91.-95. főcsoportok olyan bontásban tartjuk nyilván az árbevételeket, ahogy azt a vállalkozás tevékenysége megköveteli. Például egy könyvvizsgálónál legtöbbször csak egyféle tevékenységből származik bevétel, de mindjárt más a helyzet, ha ez a könyvvizsgáló egyben igazságügyi szakértő is, amely tevékénységének bevételeit külön is látni szeretné.
A 96. Egyéb bevételek főcsoport 961. főkönyvi számlán tartjuk nyilván az értékesített eszközökből befolyt bevételeket, a 962. főkönyvi számlán az értékesített követelések befolyt ellenértékét, a 963. főkönyvi számlán az egyéb, például kártérítésből származó bevételeket könyveljük. A 964. főkönyvi számla a kapott engedményeket tartalmazza. A többi főkönyvi számlát ritkán használjuk, kivéve a 969. Különféle egyéb bevételek számlát, amely - többek között - a kerekítési különbözeteket takarja.
A 97. Pénzügyi műveletek bevételei főcsoporton belül a 974. Egyéb járó kamatok főkönyvi számla az egyik leggyakrabban használt számla, amelyen a folyószámlán tartott, vagy az ott lekötött pénz kamatait tartjuk nyilván, valamint érdemes még megemlíteni, hogy szintén ebben a főcsoportban könyveljük a deviza és valuta árfolyam igadozásának nyereségét.
A 98. Rendkívüli bevételek főcsoportban találhatók például az apportként vagy ingyenesen kapott eszközök értéke, a bevont részesedések, és a hitelezők által elengedett kötelezettségek.
Gyorsolvasás:
A főkönyvi kivonatban az 1-3. és 4. számlaosztályok különbsége meg kell, hogy egyezzen az 5.-8 és 9. számlaosztályok különbségével. Az utóbbi különbség mutatja meg, hogy az adott időszak mennyire nyereséges vagy veszteséges. (Feltételezve, hogy minden év végi tétel lekönyvelésre került.) Ha a 9. számlaosztály összege kisebb, mint az 5.-8. számlaosztályoké, akkor veszteség keletkezett. Amennyiben a 891. Nyereséget terhelő adók számlán szerepel összeg, akkor a főkönyvi kivonat már a mérleg szerinti eredményt mutatja. Ha ez nyereség, akkor dönteni kell arról, hogy a tulajdonosok felveszik-e osztalékként, vagy az előző évek veszteségének pótlására, vagy a jövő beruházásainak forrására az eredménytartalékba helyezik-e. (Figyelem! Az osztalékként ki nem fizetett nyereség pénz része az 500.000 Ft-os házipénztárlimit miatt a bankszámlán marad!)
Vannak alapelvek, amelyet a törvény erejénél fogva muszáj betartani a könyvvezetés során, ezek a következők:
1. Teljesség elve szerint minden olyan gazdasági eseményt jegyezni kell a könyvelés során, amely megváltoztatja a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait) vagy eredményét és tudomást szereztek róla a mérleg elkészülte előtt.
2. A valódiság elve azt biztosítja, hogy a könyvelés adatai létezzenek a valóságban is, ellenőrizhessék és megállapíthassák meglétüket az illetékes kívülállók is.
3. Az óvatosság elve röviden annyit tesz, hogy a könyvelésben nem lehet "hasraütésszerűen" a bizonytalan bevételeket és kiadásokat elszámolni. Az adott évben úgy állapítják meg az eredményt a könyvelés alapján, hogy az értékvesztést elszámolják és céltartalékot halmoz fel a vállalat arra az esetre, ha előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség lépne fel. A könyvelés során minden értékvesztést és értékcsökkenést el kell számolni, akkor is, ha a tárgyév eredménye nyereséges és akkor is, ha veszteséges.
4. Az összemérés elve kimondja: a könyvelésben egy meghatározott időintervallum bevételeit és kiadásait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vásárló mikor fizeti azt ki. A bevételeket és a költségeket azokhoz az évekhez kell a könyvelésben szerepeltetni, amikor gazdaságilag felmerültek.
5. A tartalom elsődleges a formával szemben, vagyis könyveléskor nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése), hanem a tényleges gazdasági tartalma a mértékadó az elszámolás tekintetében.
6. Az egyedi értékelés alapelve általános a könyvelésben, tehát ez alól kivételt képezhet néhány speciális eset. Ezen alapelv azt mondja ki, hogy az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell meghatározni a könyvelés és a beszámoló elkészítése során és a nyilvántartásokban is egyenként kell értékelni. Ha bizonyos eszközök azonos paraméterekkel rendelkeznek, de különböző időpontban szerezték be, csoportosan is nyilvántarthatóak a könyvelésben.
7. A bruttó elszámolás elve arról szól, hogy a kiadásokat és a bevételeket, valamint a követeléseket és kötelezettségeket nem számolhatja el a cég egymással szemben úgy, hogy csak a különbözetüket rögzíti a könyvelésben.
8. Az időbeli elhatárolás alapelve szerint a több évre vonatkozó gazdasági események hatását a könyvelésben időszakonként szétbontva kell megjeleníteni az éves beszámolókban, és az egyszerűsített éves beszámolókban. Ezeket az adott időszak jövedelmei és költségei között arányosan kell elszámolni az elszámolási időszakok szerint a könyvelésben.
9. A lényegesség elve szerint az az információ tekinthető lényegesnek a könyvelés szempontjából, amely érdemi hatással van az adatokat kezelő személy döntésére. Ezen információk elhagyása vagy téves közlése befolyásolja a könyvelés és a beszámolók adatait és az ezeket felhasználó szervezet határozatait.
10. A költség és haszon összevetésének elve belátja, hogy arányosság van az információ hasznavehetősége és az előállításához szükséges (anyagi) energiaráfordítás mértéke között. Ezeknek mindig arányban kell állniuk egymással a könyvelésben és beszámolókban is.
11. A világosság elve, hogy a könyvelés és a beszámoló áttekinthető, megérthető és jól strukturált, a törvény szerinti elrendezésű legyen.
12. A folytonosság elve kimondja, hogy az egymást követő (naptári) üzleti évek nyitómérleg adatainak következniük kell egymásból a könyvelésben, tehát meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg adataival. Csak a törvényben megszabott szabályok alapján változhat a könyvelésben az eredmény, illetve a források és eszközök értéke.
13. A következetesség alapelve arra irányul, hogy a könyvvezetés módszere és formája biztosítsa az változatlanságot és összevethetőséget. Vagyis mindent, ami változást jelent az előző év könyvvezetéséhet képest a beszámoló kiegészítő mellékletében (szöveges magyarázatában) be kell mutatni.
A számlaosztályok 0-9-ig:
1.-2.-3.-4. Mérlegszámlák (ezek segítségével lehet összeállítani a mérleget)
1.-2.-3. Eszközök
1.számlaosztály: befektetett eszközöket nyilvántartó számlák (immateriális javak; tárgyi eszközök; ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok; műszaki berendezések, gépek, járművek; egyéb berendezések, felszerelések, járművek; tenyészállatok, beruházások, felújítások; befektetett pénzügyi eszközök; tulajdoni részesedést jelentő befektetések; tartósan adott kölcsönök).
2.számlaosztály: készleteket tartalmazza. A számlaosztály a vásárolt és a saját előállítású készleteket foglalja magában. (anyagok; befejezetlen termelés és félkész termékek; növendék-, hízó- és egyéb állatok; késztermékek; kereskedelmi áruk; közvetített szolgáltatások; betétdíjas göngyölegek).
3.számlaosztály: követeléseket, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza. A számlaosztály tartalmazza a készletek kivételével a forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolások számláit. (követelések áruszállításból és szolgáltatásból; követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben; váltókövetelések; adott előlegek; egyéb követelések; értékpapírok; pénzeszközök; aktívidőbeli elhatárolások).
4. Források
4.számlaosztály: forrásokat (passzívákat) tartalmazza. A számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. (saját tőke; céltartalékok; hátrasorolt kötelezettségek; hosszúlejáratú kötelezettségek; rövid lejáratú kötelezettségek; passzív időbeli elhatárolások; évi mérlegszámlák).
5.-6.-7. Költségszámlák
5-ös számlaosztály: Költségnemek (költségeket költségnemek szerint csoportosítja)
5.számlaosztály: költségeket költségnemek szerint tartja nyilván (anyagköltség; igénybe vett szolgáltatások költségei; egyéb szolgáltatások költségei; bérköltség; személyi jellegű egyéb kifizetések; bérjárulékok; értékcsökkenési leírás; aktivált saját teljesítmények értéke; költségnem átvezetési számla).
6-os számlaosztály: Költséghely, általános költséges
7-es számlaosztály: Költségviselő
(6-7-es számlák vezetése nem kötelező, a gazdálkodó döntése, hogy alkalmazza-e, az önköltségszámításhoz nyújt segítséget, s a vezetői információs rendszert segíti, főleg termékelőállító vállalatoknál érdemes laklamazni)
6.számlaosztály: költséghelyek, általános költségek. E számlaosztályok szabad használata lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámolását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását. (üzemi költségek; javító- karbantartó üzemek költségei; szolgáltatást végző üzemek költségei; gépköltség; üzemi irányítás általános költségei; értékesítési, forgalmazási költségek; elkülönített egyéb általános költségek; költséghelyek költségeinek átvezetése).
7.számlaosztály. költségviselők szerint (tevékenységek költségei; termelés költségei; szolgáltatás költségei; költséghelyek termelési költségei; forgalombahozatal költségei; tevékenységek költségeinek elszámolása).
8.-9. Eredményszámlák (Eredményelszámoló számlák)
8-as számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
8.számlaosztály: értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítása (anyagjellegű ráfordítások; személyi jellegű ráfordítások; értékcsökkenési leírás; belföldi értékesítés közvetlen költségei; export értékesítés közvetlen költségei; értékesítés közvetett költségei; egyéb ráfordítások; pénzügyi műveletek ráfordításai; pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai; rendkívüli ráfordítás; nyereséget terhelő adók).
9-es számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek
9.számlaosztály: értékesítés árbevétele és bevételek (belföldi értékesítés nettó árbevétele; export értékesítés nettó árbevétele; egyéb bevételek; pénzügyi műveletek bevételei; rendkívüli bevételek).
0-as számlaosztály: Nyilvántartási számlák (sem a mérleget, sem az eredményt nem érinti)
0.számlaosztály: nyilvántartási számlákat tartalmaz.
Aktív és Passzív számlák (eszközök és források) jellemzői, könyvelésük:
A vagyont két fő szempont szerint csoportosítjuk:
* Eszközök: a vagyon fizikai megjelenési formája, pl. eszközök, áru, pénz, követelés
* Források: a vállalkozás eszközeinek származása, eredete, pl. kapott tőke, hitel
Az eszközök és a források között számszerű összefüggés van, az eszközök együttes értéke minden gazdasági művelet után megegyezik a források együttes értékével.
A főkönyvi kivonat általános jellemzői:
Az Eszközök és a Források a mérlegszámlák, együttes értékük egyezőségéből az következik, hogy:
Az 1.-3. számlaosztályok főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Tartozik oldalon a növekedéseket, a Követel oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Tartozik kell legyen. Természetesen vannak kivételek, pl. az 1. számlaosztályban az értékcsökkenés számlák, vagy a 3. számlaosztályban a készletekre kapott előlegek.
A 4. számlaosztály főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Követel oldalon a növekedéseket, a Tartozik oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Követel kell legyen. Természetesen vannak kivételek, pl. a készletekre adott előlegek esetében.
Az olyan főkönyvi számlák esetén, amelyek nem az elvárás szerinti egyenleget mutatják, valami különös okot kell keresni, hogy mi okozhatja az eltérést. Ilyen lehet például, ha a Vevő főkönyvi számla egyenlege Követel, mert a partner több pénzt utalt, mint amekkora összegről a számla szólt, és a különbözetet még nem utaltuk neki vissza. Vagy például abban az esetben, ha az előző évek eredménye összességében veszteség, az Eredménytartalék főkönyvi számla Tartozik egyenleget mutat. (Természetesen, azt tekintjük alapesetnek, hogy a vállalkozás nyereséges.)
A főkönyvi számlákon (a Vevőket és a Szállítókat kivéve, amelyek a számlák tényleges összege szerint van nyilvántartva) az általános áfa-szabályok szerinti adózó vállalkozások esetében mindig a áfa nélküli érték található.
Részletesebben az egyes számlaosztályokról, a leggyakoribb számlacsoportokat kiemelve:
Az 1.-es Befektetett eszközök számlaosztályban azokat az eszközöket tartjuk nyilván, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozást. Igaz, hogy például egy csavarhúzót is - jobb esetben - több, mint egy évig használunk, de könnyen "meghibásodhat", elveszhet stb. ezért inkább olyan "tartós" eszközökre kell gondolni, mint egy épület, egy gépkocsi, egy több éves lejáratú államkötvény, vagy egy másik vállalkozásban szerzett üzletrész.
A számlaosztály főcsoportjai - általánosan - a vállalkozás eszközeinek könyv szerinti értékét mutatják. A könyv szerinti érték a beszerzési ár és a törvény szerint elszámolható szokásos vagy rendkívüli (például elemi kár miatti) értékcsökkenés különbözete. Például: A 11.-es Immateriális javak főcsoport 111-118. főkönyvi számláin az eszközök beszerzési értékét, míg a 119-es főkönyvi számlán ugyan ezen eszközök értékcsökkenését tartjuk nyilván. Ebből következően a 11.-es főcsoport számla Egyenlege az Immateriális javaink könyv szerinti értékét mutatja. Jól látható, hogy mennyiért vásároltuk őket (111.-118. számlák), és mennyi ideje használjuk (119. számla). Minél nagyobb összeg szerepel a 119-es számlán, annál régebb óta szolgálja az eszköz a vállalkozást. Ha a törvények szerinti "kihordási idő" már lejárt, a 111.-118. és a 119.-es számlák egyforma összege miatt a 11.-es főcsoport számla Egyenlege nulla, vagyis az eszközeink már "leíródtak nullára". Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy tönkre is mentek, hanem csak azt, hogy értékcsökkenés címén több költséget nem számolhatunk el velük kapcsolatban. (A maradványérték bővebb magyarázatot igényelne, ezért ezt most nullának vesszük.)
A 2.-es Készletek számlaosztály számláin tartjuk nyilván a vállalkozás anyag- és árukészleteit.
A számlaosztály számláinak Tartozik oldalára a beszerzési ár összegét (amely nem minden esetben a termék áfa nélküli számlázott értéke), a Követel oldalára pedig az ebből a készletből történt, akár a rendes üzletmenet, akár egy meghibásodás miatt történő "felhasználás" értékét könyveljük. A főcsoport számlák Egyenlege a vállalkozás aktuális raktárkészletét mutatja. (Itt is van néhány kivétel, de ezek inkább a termelő vállalatokra jellemzők, így inkább most nem beszélek róla.)
A 3.-as Pénzeszközök számlaosztály már a megnevezésében is elég egyértelmű. Ennek a számlaosztálynak a főkönyvi számláin tartjuk nyilván a vállalkozás pénzét vagy pénzre irányuló követeléseit.
A 31.-36. főcsoport a partnerek által is elismert Követeléseinket mutatja. Főkönyvi számláinak Tartozik oldalára az "elvárásaink" kerülnek (például a vevő felé kiállított számla összege, mert arra számítunk, hogy azt teljes összegben megfizeti, vagyis "elvárjuk", hogy pénzt kapunk majd), a Követel oldalra pedig a ténylegesen befolyt pénzösszegeket könyveljük. Minél nagyobb a 31. főcsoport Tartozik egyenlege, annál több pénzünket nem kaptuk meg.
A 38. főcsoport a Pénzeszközökről ad számot. Láthatjuk a pénztárak és a bankszámlák aktuális egyenlegét. A 389. Átvezetési számlák-at könyveléstechnikai számláknak nevezzük, mert az egyes pénzmozgások időbeli lekezelését szolgálják. Például egy ATM készpénzfelvét a bankbizonylaton csak napokkal később jelenik meg, míg a törvény értelmében már aznap be kell kerüljön a pénztári nyilvántartásba. A 389. számlacsoport Egyenlege az éppen "úton lévő" pénzösszegeket mutatja.
A 39. Aktív időbeli elhatárolások főcsoport 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása főkönyvi számláin a még nem esedékes, de a jelenlegi évet érintő bevételek ellenértékének összege jelenik meg. Például akkor használjuk, ha csak januárban számlázzuk ki a decemberi bérleti díjat, akkor ennek a Vevőtől várt ellenértékét ide kell könyvelni, az árbevételét pedig a 9. számlaosztályba. A 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon könyveljük azokat a kiadásokat, amelyeket már pénzügyileg rendeztünk, de majd csak a következő év költségei között kell velük számolni. Klasszikusan ilyen költség a december végén kifizetett következő évi szaklap előfizetési díja.
A 4.-es Források számlaosztály azt mutatja, hogy honnan volt/van/lesz pénzünk a vállalkozáshoz.
A 41.-es Saját tőke főcsoportban tartjuk nyilván a vállalkozás saját forrásait. A 419. Mérleg szerinti eremény számlának csak év végén szabad Egyenlegének lenni, mert minden megnyitott évben az első lépés, hogy áthelyezzük a 413. Eredménytartalék számlacsoportba, amelynek Egyenlege a működés éveinek során át felhalmazott eredményt, Tartozik oldalon a veszteséget, Követel oldalon a nyererséget mutatja. A saját tőke nagyságára - a hitelezők védelme érdekében - számos előírás vonatkozik. A 41. főcsoport Egyenlege nem lehet kisebb 2 egymást követő évben, mint törzstőke összege, de egyik év végén sem csökkenhet "büntetlenül" a törzstőke 50%-a alá.
A 44. Hossszú lejáratú kötelezettség főcsoport számláin tartjuk nyilván a vállalkozás olyan forrásait, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen - általában a vállalkozás által felvett hitellel összefüggő - szerződésen alapulnak, és teljesítésük (visszafizetésük) csak több, mint egy év múlva lesz esedékes.
A 43. Hártasorolt kötelezettségek főcsoport esetében az esedékesség minimum öt év, de mindenképpen az összes többi kötelezettség teljesítése után kell majd megfizetni, vagy - ha már nem telik rá a vállalkozásnak - a hitel nyújtója tudomásul veszi, hogy talán nem is kapja vissza.
A 45. Rövid lejáratú kötelezettségek között az egy éven belül esedékes tartozásokat tartjuk nyilván. Ezen belül a 451. Rövid lejáratú kölcsönök, és a 452. Rövid lejáratú hitelek között csak a hitelnyújtó személye a különbség. Hitelt a pénzinzétezek nyújtanak, kölcsönt pedig - egyszerűen mondva - mindenki más. A számlák Egyenlege a még fennálló hitel- és kölcsön tartozások összegét mutatja. (Itt is létezik speciális eset, - például egy hosszú lejáratú baruházási hitel esetén -, de erre most nem térnék ki.) A 454.-455. Szállítók főkönyvi számlák Követel oldalára könyveljük a beérkező számlák összegét, a Tartozik oldalára pedig a kifizetéseket. A számlák Egyenlege mutatja a szállítói tartozásainkat. Általában partnerekre lebontva vezetjük a nyilvántartást, - erre az előírások miatt van szükség -, hogy a hitelezők személye is egyben tudható legyen, de ez nem nyilvános adat, vagyis például egy banki hiteligénylés alkalmával nyugodtan adhatunk olyan főkönyvi kivonatot, amelyben a szállítók csak összességükben jelennek meg.
A 46. Elszámolások a költségvetéssel főcsoportban tartjuk nyilván a különböző adókat. Természetesen itt is a Követel oldalra könyveljük az előírásokat (mit kellene fizetni) és a Tartozik oldalra a befizetéseket. A számlák Egyenlege az aktuális tartozást vagy túlfizetést mutatja.
A 47. Különféle egyéb kötelezettségek főcsoport a neve szerint is egy "vegyes" nyilvántartás. A 471. Jövedelemelszámolási számlától, a máshova be nem sorolható Rövid lejáratú egyéb kötelezettség számláig mindenféle kötelezettséget magában foglal. Az általános szabály itt is érvényes: a Követel oldalra a kötelezettségeket, előírásokat, a Tartozik oldalra a pénzügyi teljesítést könyveljük, a számlák Egyenlege pedig a mindenkori tartozást/túlfizetést mutatja.
A 48. Passzív időbeli elhatárolások főcsoport 481.-es Bevételek passzív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon pedig jellemzően a már befolyt, de majd csak a következő év(ek)et érintő bevételek jelennek meg. Ilyen lehet például a decemberben kiszámlázott január havi bérleti díj. A 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása főkönyvi számlákon olyan költségeket tartunk nyilván, amelyekre még pénzkifizetést nem teljesítettünk, de a jelenlegi év eredményét fogják majd csökkenteni. Klasszikusan ilyen költség a decemberi telefonszámla, ha azt majd csak valamikor januárban fogjuk megkapni.
Térjünk át az eredménykimutatás számláira:
Az 5.-8. számlaosztályok főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Tartozik oldalon a növekedéseket, a Követel oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Tartozik kell legyen. Követel oldalon csak kivételes esetben lehetnek tételek. Például visszáru esetén, de ma már ezeket a tételeket inkább mínusz előjellel visszük fel, nem fordított könyvelési tételként.
A 9. számlaosztály főkönyvi számláinak halmozott forgalma a Követel oldalon a növekedéseket, a Tartozik oldalon a csökkenéseket mutatja meg. Alapesetben a számlák egyenlege Követel kell legyen. Vannak kivételek, például az exportbevételhez kapcsolódó fuvarköltség, és egyes különleges adózási módok (használcikk kereskedelem, utaztatás, stb.) esetén az árbevétel számla Tartozik oldalán mutatkozik meg az elért árrés áfája.
A költség és a ráfordítás közötti legfontosabb különbség, hogy költségek egy adott folyamat közben merülhetnek fel, míg a ráfordítások egy adott végeredmény elérésének ellenértékét mutatják. Ezek alapján a számvitelben minden költség az eredménykimutatás összeállításakor ráfordítássá alakul át, és ott számolható el. (Ez a főkönyvi kivonatban nagyon ritkán, az év teljes lezárása után látható.)
Részletesebben:
Az 5. Költségnemek számlaosztály "magáért" beszél. Az illetékes szervek által ajánlott séma szerint is elég részletes az alábontása főcsoportokra és főkönyvi számlákra. Ezen kívül a legtöbb könyvelő még további részletezést is használ, természetesen a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve. Mondjuk, ha valaki több féle, a költségei jelentős részét kitevő bérleti díjat fizet, és azt szeretné fajtánkénti lebontásban látni, annak külön főkönyvi számra könyveljük például az ingatlan, a jármű illetve a szerszámgépek, stb. bérleti díját.
A 8. Egyéb ráfordítások számlaosztály 81-85. főcsoportjait csak az évzáráskor használjuk, a főkönyvi zárás után magában foglalja az 5. számlaosztályt.
A 86. Egyéb ráfordítások között azokat a kiadásokat könyveljük, amelyekre az üzletvitel nincs igazán hatással, de az eredményességet rontják. Ilyenek az adók egyes fajtái, a bírságok, a kerekítési különbözetek (például az 1, 2 Ft-os pénzérmék bevonása miatti kerekítések).
A 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai között találhatók a például a hitelek, kölcsönök kamatai, valamint a deviza és valuta árfolyam igadozásának veszteségei.
A 88. Rendkívüli ráfordítások főcsoportban találhatók például az ingyenesen átadott eszközök, vagy a megszűnt részesedések.
A 89. Nyereséget terhelő adók főcsoport jelenleg csak egy főkönyvi számlát tartalmaz, a 891. Tárgyévi társasági adó kötelezettségét, de 2009-ben még itt számoltunk a társaságokat terhelő különadóval is.
A 9. Bevételek és árbevételek számlaosztály két fő csoportja közötti különbség, hogy minden tárgyi, vagy pénzügyi növekedéssel együtt járó folyamat, melynek hatására a vállalat vagyona megnő bevétel, de ebből csak az a rész árbevétel, amely a vállalat szokásos tevékenysége szerinti értékesítési folyamata által keletkezett. A 91.-95. főcsoportok olyan bontásban tartjuk nyilván az árbevételeket, ahogy azt a vállalkozás tevékenysége megköveteli. Például egy könyvvizsgálónál legtöbbször csak egyféle tevékenységből származik bevétel, de mindjárt más a helyzet, ha ez a könyvvizsgáló egyben igazságügyi szakértő is, amely tevékénységének bevételeit külön is látni szeretné.
A 96. Egyéb bevételek főcsoport 961. főkönyvi számlán tartjuk nyilván az értékesített eszközökből befolyt bevételeket, a 962. főkönyvi számlán az értékesített követelések befolyt ellenértékét, a 963. főkönyvi számlán az egyéb, például kártérítésből származó bevételeket könyveljük. A 964. főkönyvi számla a kapott engedményeket tartalmazza. A többi főkönyvi számlát ritkán használjuk, kivéve a 969. Különféle egyéb bevételek számlát, amely - többek között - a kerekítési különbözeteket takarja.
A 97. Pénzügyi műveletek bevételei főcsoporton belül a 974. Egyéb járó kamatok főkönyvi számla az egyik leggyakrabban használt számla, amelyen a folyószámlán tartott, vagy az ott lekötött pénz kamatait tartjuk nyilván, valamint érdemes még megemlíteni, hogy szintén ebben a főcsoportban könyveljük a deviza és valuta árfolyam igadozásának nyereségét.
A 98. Rendkívüli bevételek főcsoportban találhatók például az apportként vagy ingyenesen kapott eszközök értéke, a bevont részesedések, és a hitelezők által elengedett kötelezettségek.
Gyorsolvasás:
A főkönyvi kivonatban az 1-3. és 4. számlaosztályok különbsége meg kell, hogy egyezzen az 5.-8 és 9. számlaosztályok különbségével. Az utóbbi különbség mutatja meg, hogy az adott időszak mennyire nyereséges vagy veszteséges. (Feltételezve, hogy minden év végi tétel lekönyvelésre került.) Ha a 9. számlaosztály összege kisebb, mint az 5.-8. számlaosztályoké, akkor veszteség keletkezett. Amennyiben a 891. Nyereséget terhelő adók számlán szerepel összeg, akkor a főkönyvi kivonat már a mérleg szerinti eredményt mutatja. Ha ez nyereség, akkor dönteni kell arról, hogy a tulajdonosok felveszik-e osztalékként, vagy az előző évek veszteségének pótlására, vagy a jövő beruházásainak forrására az eredménytartalékba helyezik-e. (Figyelem! Az osztalékként ki nem fizetett nyereség pénz része az 500.000 Ft-os házipénztárlimit miatt a bankszámlán marad!)
